Mint az már ismert 2022-től majdnem 20 százalékkal emelkedik a minimálbér, bruttó 200 ezer forintra. Ezzel párhuzamosan a munkáltatók adóterhei csökkenni fognak. Ez összesen 4 százalékos köztehercsökkentést jelent a bérmegállapodás alapján. Ezen belül a jelenleg 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékponttal lesz kevesebb, azaz 13 százalékra olvad. Plusz eltörlik a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást.

Az utóbbi években többször csökkent a szociális hozzájárulási adó, és minden ilyen alkalommal megemelték a katás vállalkozók ellátási alapját is. Most is így lesz, amihez már el is készült a tervezet. A vonatkozó törvényjavaslatot kedden nyújtotta be a parlamentnek a kormány. Ahogy az indoklásban is írják, a szociális hozzájárulási adó 2022. január 1-jei csökkentésével összefüggésben módosítani kell a kisadózók ellátási alapját. Ennek oka, hogy a tételes közterhen (ez vagy 50 ezer, vagy 75 ezer forint havonta) belül így csökken a szociális hozzájárulási adórész, miközben az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik. Ezért kell az ellátások alapjaként is magasabb összeget figyelembe venni.

Eddig az volt a jellemző, hogy a 75 ezer forintos adó megfizetése mellett az ellátási alap magasabb volt, mint a minimálbér. 

A frissen beterjesztett törvényjavaslat azonban gyökeres fordulatot jelent. A tervezet alapján jövőre a bruttó 200 ezer forintos minimálbérnél kevesebb, mindössze 179 ezer forint lenne a magasabb, havi 75 ezer forint adót fizető katás ellátási alapja. 

Több juttatás (például nyugdíj, táppénz, gyed) összege is függ attól, hogy mennyi a katások ellátási alapja. Ezek közül is speciális a nyugdíj, ugyanis annál kétféle szabályt kell egyszerre alkalmazni:

1, A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, azaz egy év katázás egyenlő egy év szolgálati idővel.

2, Ezzel szemben a nyugellátás összegének számításához – a minimálbérnél alacsonyabb ellátási alapnál – a teljes szolgálati időből csak arányos rész vehető figyelembe.

Eddig a havi 75 ezer forintos tételes adó esetén a nyugdíjszámításnál is a teljes biztosítotti időtartamot szolgálati időként lehetett figyelembe venni. Kérdés, hogy jövőre is megmarad-e ez utóbbi szabály, ugyanis a nyugdíjtörvény kimondja, hogy ha a járulékalap kevesebb, mint a minimálbér, akkor a nyugdíjszámításnál arányosítani kell a szolgálati időnél. 

Tehát egyáltalán nem mindegy az érintetteknek, hogy mennyi lesz az ellátási alapjuk, a nyugdíj szempontjából pedig külön jelentőséggel is bír, hogy meghaladja-e a minimálbért.